Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Könyvek története képes leírás - Könyv.tlap.hu
részletek »

Könyvek története - Könyv.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: konyv.tlap.hu » Könyvek története
Keresés
Találatok száma - 4 db
A könyv - mit ír a wikipédia

A könyv - mit ír a wikipédia

A könyv az ókortól a 20. század közepéig a legfontosabb és legelterjedtebb információhordozó médium. Megjelenési formája változatos, leginkább összefűzött vagy -kötött papírlapokból áll. A papírlapokra felvitt jelek hordozzák az információt. A hagyományosan valamilyen nyelven, írásban, szövegként rögzített információt az olvasás művelete segítségével kapjuk vissza. Képi információt is tartalmazhat. Használatának megkönnyítésére a lapok oldalait számozzák, a tartalom részei közötti eligazodást a tagolás és a tipográfia mellett külön tartalomjegyzék, tárgymutató vagy névmutató is segítheti.A könyv közvetlen elődjének a legtöbbször pergamenre kézzel írt, összefüggő szöveget alkotó kéziratos könyvet tekinthetjük. A középkori Európa egyre fejlődő tudományos élete jelentős számú szöveg másolását tette szükségessé. Az ókortól a kora középkorig a leggyakoribb kéziratos könyv a kódex volt, amely küllemében a mai könyvre emlékeztetett, mivel az elhasználódástól védő borítója, gerince volt, és lapjait összefűzték. A kéziratos könyv a mai könyvtől eltérő olvasótábor igényeit elégítette ki, és készítésének technikai lehetőségei miatt jelentősen eltért attól. A kéziratos könyvet elsősorban a papság, a királyi közigazgatás, a feudális főurak és az egyetemek polgárai használták...

A magyar könyv korai története

A magyar könyv korai története

Kultúrtörténetünk egyik legfontosabb ágáról, a magyar könyv történetéről mindeddig nem jelent meg a nagyközönség igényeit kielégítő, átfogó jellegű munka. Ezt a hiányt akarta megszüntetni a kiadó, amikor felkérte Fitz Józsefet és Kéki Bélát, könyvtörténetünk kiváló ismerőit egy kétrészes mű megírására, amely a legrégibb időktől napjainkig bemutatja a magyar könyv fejlődését. E mű 1711-ig terjedő első része Fitz József munkája. Könyvünk szélesebb olvasótábor számára szóló összefoglalása a szerző készülő, többkötetes tudományos rendszerezésének, melynek első kötete a közelmúltban jelent meg. (Fitz József: A magyar nyomdászat, könyvkiadás és könyvkereskedelem története. I. A mohácsi vész előtt. Akadémiai Kiadó 1959.) Éppen ezért csak szakembert érdeklő részletekbe nem bocsátkozik; olvasmányosan, színesen, gazdag hangszereléssel, a könyvesztétika szólamát is megpendítve idézi fel a magyar könyv múltját.

Az írás és a könyv története

Az írás és a könyv története

Szakmailag lektorálta, szerkesztette, lábjegyzetekkel, utószóval és névmutatóval ellátta, a képanyagot válogatta és az irodalomjegyzéket összeállította: dr. Keresztúri József. Szerkesztette és a szöveget gondozta: Mezey Katalin. A szöveget a kézirattal összevetette: dr. Várkonyi Péter. A kötet megjelenését a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. Nemzeti Kulturális Alapprogramja és a Magyar Könyv Alapítvány támogatása tette lehetővé.

Könyv magazin hírek
Látogatórekorddal zárt a Lipcsei Könyvvásár
Látogatórekorddal zárt a Lipcsei... Ismét látogatórekorddal zárt a Lipcsei Könyvvásár: a vasárnap véget ért fesztiválon 195 ezren vettek részt. A német nyelvterület legnagyobb irodalmi közönségfesztiválján legutóbb tavaly regisztráltak látogatórekordot, akkor négy nap alatt 186 ezren fordultak meg a lipcsei vásárváros csarnokaiban. A Lepizig liest (Lipcse olvas) nevű programsorozat résztvevőivel...
Gyerekkönyv lett a Costa Könyvdíj abszolút győztese
Gyerekkönyv lett a Costa Könyvdíj... Frances Hardinge, a The Lie Tree című gyerekeknek szóló regény szerzője vehette...
XXII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál
XXII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál A könyvillusztrációk és művészkönyvek mellett a magyar könyvkultúra 220 éves...
Könyvtörténeti írások

Könyvtörténeti írások

1473. június 5-én jelent meg a Chronica Hungarorum, amely kolofonjában elmondja, hogy azt Budán, Andreas Hess nyomtatta. Ennek 500. évfordulóját ünnepeljük most. Jelentős esemény ez, hiszen a könyvnyomtatás elterjedése során hazánkat Gutenberg Németországán kívűl időben csak Itália (1465), Svájc (1470), Franciaország (1470) és Németalföld (1470) előzte meg. A két budai nyomtatványban található betűk gondosabb vizsgálata során kiderült, hogy azok nem egységes betűrajzúak és méretűek. Az elvben azonos betűforma helyett több, következetesen visszatérő és egymástól jól megkülönböztethető alakban fordulnak elő. Így pl. a kis (kurrens) e betűk között nem kevesebb, mint öt, egymástól eltérő forma különíthető el biztonságosan. - Nevezzük a kurrens e betű felső felét kalapnak, alsó felét ívnek, e kettőt elválasztó vízszintes (vagy ferde) vonalát középvonalnak. - Ezzel a szóhasználattal élve két csoportba oszthatjuk az ötféle e betűt.Fitz éles szemmel már felfigyelt erre a jelenségre. Például ő a kis e betűt említette, mint amelynek vonalai egyszer vékonyabbak, másszor vastagabbak, ívelésük hol kerekebb, hol merevebb, űrjük majd nagyobb, majd kisebb...

Tuti menü